Úgy kezdődött, hogy rotációs mozgásokkal (bozótvágóztam) megerőltettem a térdeimet. Pihentetéssel próbálkoztam, ami sajnos eredménytelennek bizonyult. Amikor már a guggolás a lépcsőzés vagy a lejt menet már elviselhetetlenül fájt,kezdtem bele az interneten való kutogatásokba.. Minden ami, ennek a megoldását elő segítheti (kivéve az orvost) elolvastam és ki is próbáltam. Kezdtem a jegeléssel vitaminok pótlásával és a nagyon fájdalmas nyújtásokkal . Az idő múlásával észrevettem némi kis javulást ,ami lelket öntött belém és még jobban ,még többet kezdtem kihozni magamból,aminek öröm lett a vége.. És ekkor már tudtam, hogy megpróbálom nekem is részt kell vennem a MFR-on ,amit minden hónap utolsó vasárnapján rendeznek Hayden és Kedves családja jóvoltából , de 9 órakor körbe futjuk a kecskehegyet . Minden alkalmat kihívásnak tekintettem,így figyelemmel tudtam kísérni a fejlődésemet.. Az első alkalommal csak a fél távot tudtam nagy keservesen lefutni a többi séta volt. Ezek után igyekeztem felkészülni a következő hó végi MFR -5km-ére amit sikerült is végig futni..Innentől kezdve csak az idő volt az ellenfelem ..mindig jobb és jobb akartam lenni a tegnapi önmagamnál (ami a mai napig is így van) … A futásom sikereit örömeit nagy lelkesedéssel osztottam meg. Azért, hogy másokat is inspirálva egyre többen vegyünk részt egy olyan sportba,ami kitartásra és küzdelemre nevel,aminek a sok jó mellett a büszkeség is a jutalma,vagy azért,mert nagyszerű kikapcsolódás és ezek mellett még az általános erőnlétünket is és az egészségünket is nagyban befolyásolja. Fuss,mert futni jó! Hajrá MFR!
Harangozó József
ReplyCancel Reply
March 9, 2017
2016-ban Marathonista lettem a történelmi helyszínen Görögországban (Y) 4:41:17 -el
Úgy kezdődött, hogy rotációs mozgásokkal (bozótvágóztam) megerőltettem a térdeimet. Pihentetéssel próbálkoztam, ami sajnos eredménytelennek bizonyult. Amikor már a guggolás a lépcsőzés vagy a lejt menet már elviselhetetlenül fájt,kezdtem bele az interneten való kutogatásokba.. Minden ami, ennek a megoldását elő segítheti (kivéve az orvost) elolvastam és ki is próbáltam. Kezdtem a jegeléssel vitaminok pótlásával és a nagyon fájdalmas nyújtásokkal . Az idő múlásával észrevettem némi kis javulást ,ami lelket öntött belém és még jobban ,még többet kezdtem kihozni magamból,aminek öröm lett a vége.. És ekkor már tudtam, hogy megpróbálom nekem is részt kell vennem a MFR-on ,amit minden hónap utolsó vasárnapján rendeznek Hayden és Kedves családja jóvoltából , de 9 órakor körbe futjuk a kecskehegyet . Minden alkalmat kihívásnak tekintettem,így figyelemmel tudtam kísérni a fejlődésemet.. Az első alkalommal csak a fél távot tudtam nagy keservesen lefutni a többi séta volt. Ezek után igyekeztem felkészülni a következő hó végi MFR -5km-ére amit sikerült is végig futni..Innentől kezdve csak az idő volt az ellenfelem ..mindig jobb és jobb akartam lenni a tegnapi önmagamnál (ami a mai napig is így van) … A futásom sikereit örömeit nagy lelkesedéssel osztottam meg. Azért, hogy másokat is inspirálva egyre többen vegyünk részt egy olyan sportba,ami kitartásra és küzdelemre nevel,aminek a sok jó mellett a büszkeség is a jutalma,vagy azért,mert nagyszerű kikapcsolódás és ezek mellett még az általános erőnlétünket is és az egészségünket is nagyban befolyásolja. Fuss,mert futni jó! Hajrá MFR!
2016-ban Marathonista lettem a történelmi helyszínen Görögországban (Y) 4:41:17 -el